|
Témaindító hozzászólás
|
2013.06.26. 17:15 - |
 |
[14-1]
- ja hogy még enyém a megtiszteltetés? - ezen jót vigyorogtam. - az a lényeg nem vagy kicsit sem elszállva magadtól - mintha én nem lettem volna. |
 -Illik megköszönni,de aki ennyire bunkó-vigyorodtam el-az örüljön hogy szóba állok vele-magahoz vettem a táskámat és arrébb ültem. |
- az lehet, de attól még illik megköszönni, ha már ilyen kedves voltam - végigmértem. - csak nem anyuci hív hogy hol van már a kislánya? - féloldalasan elvigyorodtam. |
Megforgattam ismét a szemem. -Tudtommal nem könyörögtem hogy fizesd ki!-húztam gúnyos vigyorra a számat. Újból belemerültem a telefonomban. Éppen egyik barátnőm írt hogy új cipőket vett,valahogy ez most nem érdekelt így inkább kiléptem az alkalmazásból és letettem magam elé a mobilt. Kivettem a táskámból a kólát,felbonttottam. |
- mondták már - megvontam a vállam - de azért te sem panaszkodhatsz. így beszélni azzal aki meghívott - rosszallóan megráztam a fejem. |
Vágtam egy flegma grimaszt a srác felé. -Beszólogatni ismeretlen nőknek,elég elbaszott modorod van-kacsintottam majd visszafordultam a rendes pozíciómba. A colát beledobtam a táskámba és elkezdtem nyomkodni a telefonomat. |
- Kakaó után kóla? Elég elbaszott ízlésed van - fordultam a lány felé, aki a szomszédos boxban ült. Fel sem merült bennem, hogy kissé nyers a stílusom, hiszen én mindig így viselkedtem. |
Megittam a kakó utolsó részét is,majd visszavittem a poharat a pulthoz. Kértem gyorsan egy kólát és visszaültem a helyemre. Unottan bámultam magam elé úgy téve mintha egy érdekes cikket olvasnék éppen. Aztán meguntam és táskámból előturtam a telefonomat. |
csak szélesen elvigyorodtam a reakciója láttán. persze most még adja a jégkirálynőt, de fog ő még az ágyamban nyögdécselni.:D |
Inkább visszafordultam a boxom felé. Megforgattam a szemem és belekortyoltam a forrócsokiba. Gyakran előfordult velem hogy ezt csinálták a srácok,de őszintén szólva soha nem hatottak meg,undorodom az ilyen viselkedéstől. |
természetesen kiszúrtam a megérkező szöszit, ahogyan még sokan mások is. mondjuk annyian nem, mivel nem voltak valami sokan. intettem a pincérnek, hogy kifizetem a forrócsokiját. miután megmondta neki a pincér és rámnézett csak rákacsintottam. |
Unottan bekocogtam a kávézóba. Egy jobb szélső boxot kiszúrtam magamnak,teljesen üres volt így hát befoglaltam. Letettem magam mellé a táskámat és az "étlapot" kezdtem el vizslatni. Úgy döntöttem hogy egy habos forrócsokit kérek,megvártam amíg egy pincér idejön. -Egy habos forrócsokit-kértem mire végre észrevettek. Magamelé vettem egy újságot és olvasgatni kezdtem. Néha-néha felpillantottam hogy mi történik körültem,bár teljesen fölöslegesen hiszen alig volt négy-öt embernél több itt bent. |
Az egyik haveromat vártam, aki itt dolgozott. Ennek volt egy előnye, hiszen így mindig ingyen kaptam mindent, nem mintha szükségem lett volna erre az engedményre, s mivel nem akartam hogy tönkremenjen persze mindig fizettem. Az egyik ablak melletti boxban ücsörögtem és nézelődtem, igazából estére kerestem valakit, nehogy egyedül töltsem már. |
[14-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
