Témaindító hozzászólás
|
2013.06.26. 17:47 - |
|
[56-37] [36-17] [16-1]
- ja, úgy is nézek ki - bólogattam - ne haragudj Travis, de én nem osztozkodom a titkos homo vágyaidban - megborzongtam - na meg azt hallottam, hogy nem is mindig működőképes - elvigyorodtam. |
Elnevettem magam. -Rám ki nem?-vigyorogtam. -Még te is benedvesettél-mondtam-ne hazudj tudom!-tettem hozzá. Felálltam a helyemről ugyanis megint kezdett elmacskásodni a lábam. Amikor talpra álltam mintha ezer kis tű szorkált volna , ezt utálom. |
- Hát persze.. te meg a szép szavak - bevágtam egy grimaszt, közben pedig leültem valami nagyobb tuskóra. Látványosan elgondolkodtam, tehát grimaszoltam össze-vissza, közben méregettem a lányt. - be, de nem az esetem. amúgy is ő rád nedvesedik be - megrántottam a vállam. |
-Az csak pletyka, elég volt 1-2 szép szó és már írta is alá az érettségi bizonyítányt-mosolyodtam el , közben felidéztem a jó pár éve történt esetet. Északon mindig is féltek a Nyugatiaktól,pedig igazán semmi értelme nincs,itt is csak nagy pofa van de ha komolyra fordul a dolog inkább tipli. Figyeltem ahogy Cook nem zavartatva magát, kevésbé diszkréten végigmérte a mellettem ülő csajt. -Ide bedugnád igaz?-néztem a lányra majd Cookra. |
Már éppen mentem volna el, mikor megszólalt a srác. Megfordultam és végigmértem, kellett egy kis idő mire leesett, hogy Travis az. - Mondja ezt az, aki megdugta az igazgatót, csak azért hogy elengedjék egy kamu érettségivel - bevágtam egy grimaszt - még mindig nem értem, hogy voltál rá képes. Én megválogatom, hogy hova dugom a pöcsöm és oda.. biztosan nem tettem volna. - feltűnt hogy még itt a csaj, így feléfordultam. - helló - őt is végigmértem. |
Túl ismerős volt nekem ez a hang,felpillantottam és egyből arcon csapott a felismerés. Ez Cook volt, középiskolában együtt jártunk kb. 2 évig , mert én inkább elmentem dolgozni mint hogy a retkes iskola padját koptassam. -Leérettségiztél már?-vigyorogtam rá, kíváncsi lettem hogy vajon fel ismere-e még. -Vagy még mindig tizedikes vagy? |
Bemérgesedtem és eldobtam a picsába a rollert, majd sétálgattam tovább. Pont akkor haladtam el két emberke mellett, mikor a srác cigivel kínálta a csajt. Csak gerincre akarja vágni.. - hát persze, hogy kérek - kivettem egy szálat és rágyújtottam. |
-Nem áll szándékomban-mondtam-viszont aki fél az minek jön ide?-tettem fel csak úgy a kérdést,nem neki szántam inkább csak hangosan gondolkotam. Előredöltem, könyökömet a combomra támasztottam és kinyújtottam a kezem előre. Aztán rájöttem hogy ez így cseppet sem kényelmes és pozíciót váltottam. Előkapartam a telefonomat és a cigimet a nadrágzsebemből. Előbb begyújtottam a cigim,aztán megnéztem mennyi az idő. Még alig múlt 1 óra. A lány felé nyújtottam a cigis dobozt. -Kérsz?-kérdeztem. |
Kiderült, hogy az idegen alak..egy fiú..és nem tűnt egy idegbeteg állatnak. Engedtem, hogy kivegye kezemből a rudat. Csak álltam előtte némán..továbbra is gyorsabban szedve a levegőt. Végül vettem egy mély levegőt..és levágódtam mellé. - Basszus..megakarsz ölni? - kérdeztem..ezt arra értve, hogy kishíján szívrohamot kaptam. |
Láttam mennyire megijedt, ezen muszáj volt elmosolyodnom. Kivettem a kezéből a vasrudat,azon gondolkoztam hogy ráijesszek még jobban,inkább letettem az ötletről és magam mellé dobtam a rudat. Hangos csörömpöléssel a betonra érkezet. Nem szóltam semmit , sőt még rá sem néztem a csajra csak egy laza mozdulattal visszaültem a helyemre. |
Végül edobtam a cigicsikket..és mentem tovább..de kicsivel távolabb..hangokra lettem figyelmes. Megálltam és a homlokomat kezdtem ráncolni..csak egy sötét alakot láttam. Körbepillantottam. Lassan felvettem a földről egy vas rudat..és elindultam felé. Már éppen leakartam rá csapni, mikor az idegen megfogta a kezem..így nem tettem semmit. Nagy szemekkel néztem rá..szívem hevesen vert..ajkaim résnyire nyitva voltak.és szaporábban szedtem a levegőt. Igen..bevallom megijedtem most. Nem sűrűn futkosnak itt..ilyenkor. |
Lépésekre lettem figyelmes , felálltam a már megszokott pozícióból. A lábam zsibbadni kezdett de most nem érdekelt. Zsebemhez nyúltam és félig meddig előhúztam a 9mm Glock-omat , csak hogy biztos ami biztos. Hosszú fekete haj libbent elő a fal mögül. Nem szóltam semmit , inkább csendben maradtam nem akartam megijeszteni. Ami azt illeti idegesnek tűnt , ilyenkor a legveszélyesebbek a nő személyek. Visszatoltam a pisztolyt a helyére. |
Hogy mit kerestem itt megint? És méghozzá ilyenkor? Jó kérdés..valahogy mindig itt kötök ki, ha valami bajom van..vagy csak simán felbaszták az agyam. Ez most is így történt. Elegem van az anyámék folytonos hülyeségeiből..téyleg el fogok menni otthonról..de nem csak pár napra, hanem örökre. A vasút melett sétáltam és már a 4. cigimet szívtam, de semmit sem segített. Egyszerűen még ez sem tudott lenyugtatni, amit nem értettem. Többnyire ez mindig segíteni szokott. |
Nagyon untam magam otthon, így gondoltam egyet és elindultam bulizni. Már majdnem ott is voltam, mikor megláttam egy kisgyereknél a legújabb rollert, amilyen a 'nagyoknak' is volt. Megegyeztem a kölyökkel, hogy ha odaadja a rollert veszek neki sört. Bele is ment, miután megkóstóltattam vele. Kitaláltam, hogy ilyen nagy trükkös leszek így a vasúthoz mentem, ami tökéletes terep volt, na meg nem jártak arra annyira emberek. Éppen begyorsultam, mikor rágurultam egy kőre, elveszítettem az egyensúlyomat és eltaknyoltam. |
Épp elég sötét volt ahhoz hogy ez a hely felelmetessé váljon. A fák susogása és a már-már kiégett, néhézkesen pislogó lámpa elijesztette az embereket innen. A kocsig zúgása messzire röpített a belvárosból. Lövések zaját fújta a szél, de az itt lakók ezt már megszokták. Hanyagul elpöcköltem a cigaretta csikket a kezemből. Végignéztem ahogy kétszer felpattan a megrepedezett betonról és a pocsolyjába zuhan. Szétnéztem magam körül.
A mi kerületünkben ilyenkor már hátborzongatónak találják ezt a helyet , ugyan nem csak a vasutat hanem egész Nyugat Detroit-ot. De én nem bánom,ez a hely engem megnyugtat és ellazít. Utálok otthon lenni, mindig csak a veszekedések. Ilyenkor szoktam ide jönni , hogy egy kicsit kiszellősztessem a fejem. Igaz nem szerencsés egyedül koslatni itt a sötétben, de jelent pillanat az sem érdekelt volna ha megölnek, |
[56-37] [36-17] [16-1]
|